2060: Edit, kinek vagy mindek köszönhető Tóásó Előd 2015-ös szabadulása a börtönből?

Edit: nem egy személynek köszönhető és nem is egy konkrét tevékenység eredménye. Nagyon hosszú, felépített munkafolyamatot vittünk végig annak ellenére, hogy sokan mondták: minek erőlködünk, úgysem fog sikerülni, dél-amerikai börtönből nem nagyon szoktak senkit sem kihozni. Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy kártyavárat, amiből időről időre kihúzgálnak egy-egy lapot és mindig újra kell építeni. Rengeteg lobbi tevékenység, megkeresés, tárgyalás, bizottsági meghallgatás, diplomáciai lépés, baráti és ismerősi segítség, önkéntesi és saját munka valamint jó adag hit mindebben és Istenben – áll Előd szabadulása mögött.

2060: Nyilván volt alkalmad testközelből is látni az ottani börtönkörülményeket. Tényleg borzasztóak?

Edit: Biztonsági szempontok miatt magam személyesen soha nem jártam Bolíviában, de rendesen körbeutaztam a szomszédos országokat. Függetlenül ettől hiteles és bőséges információim, sőt videó anyagaim is vannak az ottani börtönviszonyokról, már csak azért is, mert többek között erről is írom a szakdolgozatomat az egyetemen. Úgy kell elképzelni, hogy letartóztatnak és belöknek egy meglehetősen heterogén környezetbe. Előzetesek és elítéltek, nők és férfiak, fiatalok és idősek, sőt börtönlakók családtagjai is egy helyen, nincs semmi elkülönítés! Nincs semmi, neked kell a „bekerülési pénz” megfizetése után kialakítanod a benti körülményeidet, cellát kell vásárolnod vagy bérelned (!!!), bútort és élelmet szerezned, ugyanis börtönkoszt, azaz élelmezés sincs Bolíviában. Egy sokatmondó adat, hogy a „hatékony”, folyamatosan ellenségképet kreáló, ellenzéket „építő” Evo Morales-rezsimnek köszönhetően a bentlakók kb. 80 %-a előzetesben van, olyannal is találkozott Előd, akinek még 10 év után sincs ítélete. Most, hogy kiszabadult, már elmondhatjuk, Elődnek sikerült a börtönévek jelentős részében mobiltelefont és internet kapcsolatot szereznie, miután rádöbbentünk, hogy pénzért odabent is minden megszerezhető. Folytatáshoz és fotókhoz kattints!

2060: Amikor 6 éve lecsapott rájuk a kormánykommandó, szerinted a véletlenen múlt Előd élete vagy „válogattak” a katonák?

Edit: Erről számtalan elmélet látott napvilágot, de hitelt érdemlő információnk nincs erről. Annyi biztos, hogy 14 golyót „küldtek” be a szobába a kommandósok és Előd szerencsés volt, annyi bizonyos.

2060: Emlékszel még az első érzéseidre, amiket Előd szabadulása pillanatában éreztél, amikor 6 év után végre átölelhetted szabadon?

Edit: Az évek során számtalanszor, százszor és ezerszer elképzeltem ezt a pillanatot, hogy majd extázisban, őrjöngve szaladunk egymás karjaiba. Aztán mire odáig jutottunk, maradt egy csendes, sírós-bőgős, „tapizós” találkozás. Fizikailag is fel kellett fognom, hogy megfoghatom, megérinthetem az öcsémet több mint 6 év után.

2060: Politikai ügy Magyarországon Előd szabadulása vagy azzá válhat?

Edit: Ugyan érezzük elsősorban bal oldali érzelmű vagy kötődésű blogok támadásait, de ezeket nem nevezném központilag szervezett vagy támogatott írásoknak, inkább az olvasottságot kívánják növelni „általunk”. Véleményem szerint bárhol a világban egy magyar állampolgár bajba kerülése nemcsak diplomáciai, hanem bizonyos fokig politikai ügy is itthon. Politikai beállítottságtól függetlenül minden magyart haza kell, haza kellene hozni a külföldi börtönökből. Merthogy vannak szép számmal kinti fegyintézetekben tisztázatlan körülmények között honfitársaink. Nem szeretnénk semmiféle politikai csatározás középpontjában lenni, inkább segítenénk sok egyéni sikerhez a rászorulókat.

2060: A másik benneteket folyamatosan támadó irányzat szerint egy marketing stratégiát építettetek Előd történetére.

Edit: Nincs semmiféle marketing stratégia, adva van egy Baptista Szeretetszolgálat, amely egyedüli szakmai szervezetként – a bemutatott dokumentumok és bizonyítékok megtekintését követően – kezdettől felvállalta az ügyünket, pénzzel és egyéb segítséggel támogatott mindvégig, hasonlóan a sok egyéni támogatónkhoz. Ezt soha nem feledjük!

2060: Miből, hogyan lehetett finanszírozni ezt a 6 évet, ami egy korrupt dél-amerikai ország elviselhetetlen börtönéből való kiszabadítási folyamatot jelentette?

Edit: Mint említettem, mindenki segített, de a magyar államtól soha egyetlen forintot sem kaptunk az adófizetők pénzéből Előd kiszabadítására. Az is egyértelmű, hogy pusztán önerőből nem tudtuk volna finanszírozni, ezért is szervezünk összefogást a hasonló sorsú honfitársaink érdekében.

2060: Nem ment rá a családi életed?

Edit: 22 éve vagyok férjezett és van 3 szép gyermekem. A férjem azelőtt is tudta – Előd történetétől függetlenül is – hogy megszállott és fanatikus vagyok. Mindig is azt vallottam, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember. Férjem nagyon jó ember, nagyon érezte ezt a helyzetet, de a gyerekeknél nehéz volt fenntartani az egyensúlyt, hogy mikor mit mondunk el nekik Előddel kapcsolatban. Ugyanakkor ők is sokszor alkalmazkodtak egy-egy feszültebb időszakomban, de mindentől függetlenül egyik csemetémet sem hanyagoltam el soha, tanultak, sportoltak, zenéltek és sikeresen fejlődtek ezalatt a 6 év alatt is.

2060: Közösségi oldaladról annyit tudunk, hogy Székelyföldről költöztetek Magyarországra, Tatabányára és jelenleg a bicskei Vajda János Gimnáziumban dolgozol. Hogyan kerültetek Magyarországra?

Edit: Szovátáról származunk, 1993-ban költöztem Magyarországra, Előd 1998-ban. Érdekesség, hogy ugyan férjem is szovátai, Magyarországon ismerkedtünk meg és házasodtunk össze. Nagy boldogságban (most már aztán tényleg nagyban) élünk Tatabányán, én pedig 3 éve a bicskei gimiben vállaltam munkát.

2060: Milyen gyermekkorotok volt? Segített-e az elmúlt 6 évben a „magaddal hozott” erős családi kötődés?

Edit: A családi kötődésünk a Tóásó-ügy előtt is megvolt. 1986-ban 12 éves voltam, amikor édesanyám meghalt. Hárman maradtunk édesapámmal és öcsémmel, túl kellett élnünk, erőssé kellett válnunk. Sokat alakított rajtam is ez az időszak.

2060: Mi a feladatod a gimnáziumban? Egyáltalán tudják a gyerekek, kinek a nővére vagy?

Edit: A bicskei Vajda János Gimnáziumban gazdasági és személyügyi ügyintéző vagyok, de foglalkozom a pályázati ügyekkel és esélyegyenlőségi referensként a konfliktusok hatékony kezelésével. A névtáblámon ugyan Dr. Dénes Edit szerepel, de azért sokan ismerik a történetünket, meglepően tájékozottak és ha kérdeztek, eddig is szívesen válaszoltam.

2060: Úgy tudjuk, nemcsak a jogi egyetemet végezted el az elmúlt időszakban, hanem be is léptél karitatív szervezetekbe. Folytatni kívánod ezt a tevékenységet mások érdekében is?

Edit: Ha nem is Előd ügye miatt (mert már korábban elkezdtem), de sikerrel elvégeztem a jogot és elsősorban a fiatalkorúak szakjogászaként kívánok hosszú távon dolgozni. A karitatív területen az elmúlt években felhalmozott tudást, tapasztalatot mindenképpen hasznosítani kívánom, ennek a formáját most tervezzük és alakítjuk ki. Kevesen tudják, de több mint 100 magyar sínylődik dél-amerikai börtönökben iszonyatos körülmények között, kilátástalan helyzetben és támogatás nélkül. Nem gondolom, hogy aki egyszer megtévedt, attól minden jogszerűen járó esélyt meg kellene tagadni.

2060: Szerinted hibázott valamiben is Előd 6-7 évvel ezelőtt? Ha visszaforgathatnád az idő kerekét, mit tanácsolnál akkori testvérednek?

Edit: Arról tudtam, hogy elment, bár arról csak utólag értesültem, hogy Bolíviába utazott. Túl egyszerű lenne azt mondani, hogy nem kellett volna oda menni. Az idő előre haladtával már másképp látom a történteket, senkit sem hibáztatok (Evo Morales abszurd és inkorrekt rendszerén kívül), vallom, hogy mindennek megvan és megvolt az oka a világunkban.

2060: Hogyan tovább? Változni fog-e a Te életed ezután és mi lesz Előddel, mivel fog foglalkozni?

Edit: Még nincs munkahelye, bár kapott már ajánlatokat. Korábban tanárként dolgozott, imádták a tanítványai, de egyelőre Előd nem megy vissza tanítani, mert úgy gondolja, ha csak egy-két szülő ellenséges nézeteket vall vele kapcsolatban, az már gondot okozhat a mindennapokban. Egyelőre a karitatív munkába veti bele magát, mert hiszi, hogy vissza kell adnia valamit abból, amit kapott. Jómagam a jogi tanulmányok befejezése után szeretnék szakmailag előre lépni.

2060: Köztudott, hogy a börtönévek alatt Előd feleségül vette a korábbi belügyminiszter lányát. Várható-e Előd feleségének Magyarországra települése vagy marad távházasság a frigy?

Edit: Nehéz döntés előtt áll Előd felesége annak ellenére, hogy várjuk itthon. A történtektől függetlenül nem könnyű döntés ott hagyni mindent és átköltözni Európába, akár egy harmadik országba. Mindenesetre ez rajtuk, kettőjükön múlik.

2060: Egy könyv már megjelent Tóásó Előd börtönbeli feljegyzéseiből. Számíthatunk-e mozifilmre, hiszen az Evo Morales-rezsim elleni harc talán a hollywoodi producereket is megmozgathatja?

Edit: Nem kaptunk még megkeresést filmre. Annyit tudok, hogy fog még egy könyv megjelenni az időközben megjelent börtönnaplón kívűl, ami egyébként kézzel írt feljegyzések alapján jelent meg. Van, amit Előd eddig nem írhatott meg a benti léte alatt erről a különösen érdekes világról, de példaként említem azt az ausztrál állampolgárt, akinek 2 hetes börtönlétről írott könyve rövid idő alatt a beststeller listák csúcsára jutott.

2060: Hogyan foglalnád össze az elmúlt 6-7 év tanulságait mások számára?

Edit: Hálát adok a sorsnak, hogy sok jó embert ismertem meg, sok barátra leltem az ügynek köszönhetően a nagyvilágból. A veszekedő családmodellt éli társadalmunk, nem merünk hinni önmagunkban és egymásban sem. Szét vagyunk aprózódva, mindennapos politikai csatározások szövik át a közéletet. Hinni kell az ügyeinkben és képviselni őket, nem a sült galambra várni, mert ettől lesz demokrácia. Az Orbán Viktor által kapott Juncker-féle taslit azt hiszem, Obama esetében (ha egyáltalán megtörténhetett volna) az egész amerikai nép az ellenük irányuló sértésnek fogta volna föl. Ezért (is) mások.