Az emelkedett pillanatokban sem feledkeztünk meg a novemberi bébibumm babáiról, Adravecz Noémiről, Kiss Patrik Csabáról, Boldizsár Zénóról, Sándor Dávidról valamint Facskó Zselykéről, s körkérdést intéztünk a boldog szülőkhöz. Válaszaikat az alábbiakban olvashatjátok.

2060: A karácsonyi „méredzkedés” milyen eredményeket hozott, hol tart a baba súlya és hossza?

Adravecz Attila apuka: 4.320 grammal mérlegeltünk 2 hete, azóta a helyzet súlyosbodott! 4.500 grammra mértük legutóbb otthon. A hosszúsága a védőnő szerint 50,5 cm, de az összes 56-os ruhát kinőtte, a 62-es sem lobog túlzottan, így a hosszát(magasságát) mi 58-59 cm-re saccoljuk, de mivel örökmozgó nehéz lemérni.

Kiss Csaba apuka: a baba súlya 4.500 gramm, hossza 60 cm.

Boldizsár-Rajnai Andrea anyuka: Zénó 5.240 gramm és 59 centiméter.

Sándor József Benedek nagypapa: 4.650 gramm és 59 cm.

Facskó István apuka: 4.200 gramm és 59 cm.

2060: Mit hozott a Jézuska a család szeme fényének?

Adravecz Attila apuka: elsősorban határtalan szeretetet! Ez a legfontosabb! Sok-sok hasznos ajándékot, ruhát, pelust, játszószőnyeget, játékot kapott és egy gyönyörű karácsonyfát, hadd gyönyörködjék benne!

Kiss Csaba apuka: pelenkát, pizsit, nagy macit hozott neki a Jézuska a sok apró baba játék mellett.

Boldizsár-Rajnai Andrea anyuka: játszószőnyeget illetve mivel nő, mint a gomba, sok szép ruhácskát hozott neki a Jézuska.

Sándor József Benedek nagypapa: a Jézuska egyéb tisztálkodási szereket hozott pl. popsi törlő, pelenka, krém stb. és ruhát.

Facskó István apuka: ruhát és csörgőjátékot.

2060: Milyen kedvencet fogyasztott a baba karácsonyi menüben (ez utóbb okos kérdésnek bizonyult a szerkesztőtől, látszik, hogy már nem kispapa)?

Adravecz Attila apuka: sok-sok anyatejet, és ha ez kevésnek bizonyult, akkor tápszert! (Jövőre mehet már a sonka is!)

Kiss Csaba apuka: anyatejen keresztül a kihagyhatatlan halászlevet,töltött kápit :-).

Boldizsár-Rajnai Andrea anyuka: a karácsonyi menüje tejecske volt!

Sándor József Benedek nagypapa: kérdésedre válaszolva csak anyatejet.

Facskó István apuka: tejecskét.

A Székesfehérvár, Palotai úton található egyik bevásárló központból 2014. december 24-én 7 óra 20 perckor arról érkezett bejelentés, hogy egy férfi különféle termékeket kísérelt meg eltulajdonítani, úgy hogy azokról az áruvédelmi eszközöket eltávolította. A bejelentést követően a helyszínre érkezett egyenruhások igazoltatták B. Zoltán 43 éves táci lakost, akit előállítottak a Székesfehérvári Rendőrkapitányságra, ahol lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók. Sárbogáron, az Ady Endre utcai egyik vegyesboltból 2014. december 24-én 13 óra 40 perckor arról érkezett bejelentés, hogy a bolt alkalmazottai tetten értek egy férfit, aki kávét és szeszesitalt kísérelt meg eltulajdonítani. A körzeti megbízott a helyszínen igazoltatta a 36 éves helyi lakost, majd a Sárbogárdi Rendőrkapitányságra állította elő, ahol szabálysértési eljárást kezdeményeztek vele szemben a rendőrök. (képünk illusztráció!)

A székesfehérvári MÁV pályaudvarról 2014. december 23-án 9 óra 50 perckor arról érkezett bejelentés, hogy a Budapest Keleti Pályaudvarról Nagykanizsára közlekedő 852 vonatszámú szerelvényen egy férfi meghamisított utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvánnyal utazott. A bejelentést követően a helyszínre érkezett egyenruhások igazoltatták M. Márton László 18 éves boglárlellei lakost, akit előállítottak a Székesfehérvári Rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Mátyásdombon, a Petőfi utcában 2014. december 23-án 17 óra 35 perckor a járőrök igazoltattak egy 42 éves helyi lakost, akiről megállapították, hogy a település külterületén található erdő irányából egy házilag épített kistraktorral közlekedett, aminek rakománya feltehetően lopott fa volt. H. Zsoltot az egyenruhások előállították a Polgárdi Rendőrőrsre, ahol lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók. (képeink illusztrációk!)

A Szent Este közeledtével Lakatos István bicskei születésű író, költő, műfordító (1927-2002) csodálatos 1943-ban íródott, "Egy magabiztos fiatalember" című novellájával kívánunk minden kedves Olvasónknak boldog, szeretetteljes, meghitt karácsonyi ünnepeket! A rövid, bicskei vonatkozású irodalmi alkotást ITT letöltheted. A karácsonyi forgatagban szánj egy negyedórát az elolvasására!Lakatos István 60 évesen, 1987-ben

A rendelkezésre álló adatok alapján 2014. december 22-én 20 órakor egy 16 éves lány autóbusszal utazott Székesfehérvárról Balinkára, majd miután a buszról leszállt, egy férfi cigarettát kért tőle. Mikor a lány kérésének nem tett eleget, az elkövető a magánál tartott késsel hasba szúrta. A bejelentést követően a helyszínre érkező rendőrök elfogták N. Antal 47 éves kemecsei lakost, akit előállították a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol a nyomozók életveszélyt okozó testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatását.

Csabdin a Szabadság utcában 2014. december 22-én 01 óra 25 perckor a járőr ellenőrzés alá vont egy helyi lakost, akinek ruházatában zöld színű, kábítószergyanús növényi származékot talált. A 20 éves férfit mintavétel céljából előállították és a Bicskei Rendőrkapitányságon kábítószer birtoklás vétség gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak a nyomozók.

Karácsonyfa: a téli napfordulóhoz kötődő pogány hagyományokban még nem szerepel a mai értelemben vett karácsonyfa, azonban a fák és örökzöldek fontos szimbólumok voltak. A téli napforduló (december 22.) idején örökzöld növényekkel díszítették a házak belsejét és külsejét egyaránt, hogy elűzzék a hideg tél egyhangúságát. A keresztény világban ezért lettek az örökzöldek az élet és az örökkévalóság szimbólumai. A füzérbe font örökzöldekkel, a fagyönggyel, a repkénnyel és a magyallal díszítettek. A keresztények úgy hitték, hogy a magyal bogyóit Krisztus vére színezte pirosra, mikor a töviskoronát viselte. A középkorban a templomokat Szenteste (amit Ádám és Éva napjának hívtak) almával díszített faágakkal ékesítették. A fákat ekkor még nem vitték be a házakba. Folytatáshoz kattints!

A 16. századi Németországban Szenteste papír virágokkal díszített fenyőket vittek a város főterére, ahol nagy ünneplést tartottak, a feldíszített fákat körbetáncolták, majd a szertartás részeként elégették. A karácsonyi faágak, fatuskók égetése, illetve az ehhez tartozó örömtüzek, ünneplések más nemzetek hagyományaiban is jelen voltak. Az első írásos feljegyzés a mai értelemben vett karácsonyfáról a 15. század végéről, Strasbourgból származik Sebastian Brant német író tollából. Ekkoriban a fákat almával, ostyával díszítették A gyertyával díszített karácsonyfát elsőként 1660-ból jegyezte le Lisolette pfalzi grófnő egy 1708-ban írt levelében. A karácsonyfa-állítás szokása hazánkban a 19. században jelent meg, főleg a német ajkú városi lakosság körében. Az első „magyar” karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon. Magyar jellegzetesség a szaloncukor, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira akasztanak.

Étkezés: az adventi szigorú böjtölés után mindenkinél más került az ünnepi asztalra, kezdve a vadkantól a libáig. Persze ezt is az emberek anyagi helyzete nagyban meghatározta, mindenesetre a liba népszerű étel volt. A pulyka csak az 1520-as évektől terjedt el Európában, miután a spanyolok behozták az újvilágból (hazánkba török közvetítéssel került be). Speciális ünnepi ételek és italok is megjelentek, ilyen volt az angol wassail. Ez egy forró fűszeres ital, amit sörből és mézből készítette és gazdagon fűszereztek. A wassail szó nagyjából jó egészséget jelent.

Szórakozás: mivel a karácsony a pihenés időszaka volt, ezért több idő jutott a szórakozásra is. A nagyobb ünnepeken színielőadásokat tartottak, annak ellenére, hogy az év többi részében az egyház tiltotta a színjátszást. Karácsonykor az emberek színjátékok, históriák formájában láthatták a Jézus születését, a három király érkezését, a szent családot. A színjátékok mellett a karácsonyi énekek is népszerűek voltak a középkorban. Elterjedt volt a Karácsony 12 napja című zenei játék, melynek lényege, hogy mindenki elénekli a dal egy-egy versszakát, hozzá énekelve az előtte elhangzott versszakokat is.

Ajándékozás: az ajándékozás szokása is a pogány hagyományokból ered. Bőkezűségük jeleként karácsony ünnepén a feljebbvalók adtak ajándékot a szolgálóiknak. Az ajándékozás szokása is kezdetben egyházi keretek között zajlott, a mise alkalmával adományokat gyűjtöttek, amit a szegények között osztottak szét. Mikor hivatalosan is december 26-a lett az adakozás napja, a szegények házról házra jártak, énekekkel, versekkel köszöntötték a házaikat, akik ezért ajándékokat, de többnyire pénzt adtak. Ez a hagyomány a mai Angliában is él, a neve „Boxing Day”. A XVII. század folyamán aztán fontosabbá vált a család összetartása, az együtt és a gyerekekkel töltött idő, ezért a gyerekek kerültek karácsonyi ünneplés középpontjába, ekkortól terjed el a gyerekek megajándékozása. Hazánkban a karácsonyi ajándékozás csak az 1930-as évek után vált hagyománnyá.

Vásárok: a német városokban alakult ki a karácsonyi vásározás szokása, mely a XVIII–XIX. század fordulóján vált széles körben ismertté. A vásárokon főként a kézművesek termékeit árusították. A XIX. századtól pedig egyre nagyobb méretekben világszerte elterjedtek a karácsonyi vásárok.

A Székesfehérvári Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya segítségnyújtás elmulasztása bűntett elkövetésének gyanúja miatt folyat büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen a 07010/4683/2014. bü. számon.

Az elsődleges információk szerint 2014. december 20-án 10 óra körüli időben Székesfehérváron, a Királysor és a Gőzmalom utca kereszteződésében található kijelölt gyalogos-átkelőhelyen egy férfi szándékozott átkelni, elektromos kerekesszékével. Egy arra közlekedő személygépkocsi vezetője nem adta meg neki az elsőbbséget és elütötte. Az ütközés hatására a mozgássérült férfi megsérült. A balesetet okozó személygépjármű vezetője a helyszínről megállás és segítségnyújtás nélkül elhajtott a Rákóczi utca irányába. A balesettel érintett Peugeot 307 SW Combi típusú, pezsgő színű, 2003-2006-os évjáratú személygépkocsi a bal elején rongálódott.

A Székesfehérvári Rendőrkapitányság munkatársai kérik, hogy aki a balesetnek szemtanúja volt, vagy az érintett járművel, illetve annak vezetőjével kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a kapitányságon, vagy hívja a 06-22-541-600-as telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 "Telefontanú" zöld számon, vagy a 107, vagy a 112-es központi telefonszámok valamelyikén! (képünk illusztráció!)

Nemrég számos nagyvárosban bevezetésre kerültek a zebrán való kerékpáros közlekedés helyességére figyelmeztető táblák. Ennek kapcsán még egyszer felidézzük a vonatkozó szabályokat.

A kerékpáros és a zebra (kijelölt gyalogátkelőhely) találkozásáról a KRESZ közvetlenül nem, de közvetetten egyértelműen rendelkezik, amikor meghatározza, hogy a kerékpáros hogyan keresztezheti az úttestet: “a kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia, és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.” Ez alapján bármilyen úttest keresztezése kerékpárral csak gyalogosan történhet.

Kivételt képez az a helyzet, ha a kerékpáros gyalog-kerékpárúton vagy kerékpárúton halad, amelyet átvezetnek egy másik úton. Tehát a zebrán, amennyiben az nem kerékpár- vagy megosztott gyalogos-kerékpár út, a bringásnak gyalogosként kell viselkednie. Lehetne rajta hosszan rugózni, hogy a szabály jó-e vagy sem, de az vitathatatlan, hogy egyértelmű.

A szabályozás kiragadott részlete: 54. § (4) Kerékpárral a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.

Az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta az új betétbiztosítási szabályokat tartalmazó törvényjavaslat-csomagot, így például ha egy hitelintézet fizetésképtelenné válik, akkor a betétesek az eddiginél rövidebb idő alatt juthatnak majd a betéteikhez, a betétbiztosítás pedig a helyi önkormányzatok betéteire is kiterjed majd.

A módosításoknak köszönhetően Magyarország is része lesz az egységesülő európai betétvédelmi rendszernek – közölte korábban a nemzetgazdasági tárca. Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslatot 131 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadták el, a törvény január elsején lép hatályba. A törvénycsomaggal európai uniós kötelezettségének is eleget tesz a magyar állam. 2014 áprilisában fogadták el Brüsszelben a betétbiztosítási rendszerekről szóló új uniós irányelvet. A szabályozás célja, hogy a betétesek az Európai Unióban egységes védelmet kapjanak. A tagállamoknak a rendelkezések többségét 2015. július 3-áig át kell ültetniük saját jogrendjükbe. A változásokhoz kattints!