2060: János, Vásárhelyi névvel nagy magyarok, többek között vízépítő mérnök, erdélyi református püspök, képzőművész vagy a Nagy Imre-kormány sajtófönöke éltek és dolgoztak a hazáért.
János: A felsoroltak között vannak felvett nevek, az enyém autentikus. Családom erdélyi, kézdivásárhelyi gyökerekkel rendelkezik évszázadok óta, a családfánk egészen az 1600-as évekig vezethető vissza. Nemesi, arisztokrata családból származom, s közvetlen felmenőim már a környékbeli településeken, például Tinnyén és Szomoron is éltek. Büszkén viseljük a családi örökséget, a családi címert. Azonban a múltból manapság már nehéz megélni és boldogulni.
2060: Hogy érzed magad a bőrödben?
János: Nagyon jól, jövőre immár 25. éve vezetem a Gyermekotthont, amely embert és idegeket próbáló feladat, ám kifejezetten szeretem a kihívásokat, próbatételeket. A gyermekvédelem és az intézmény fejlesztése terén számos feladat vár még rám a jövőben, mint ahogy így volt ez eddig is.
2060: Változott-e valamit az általad vezetett intézmény struktúrája, felügyeleti rendszere az utóbbi időben?
János: A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola 1929-ben kezdte meg működését elöször „Horthy Miklósné” néven és kezdeményezésére, s az akkori megnyitón maga a kormányzó is részt vett. 85 éves történelmünk során egészen 2012-ig Budapest Főváros Önkormányzatának felügyelete alá tartoztunk, s akkor az oktatásügy átalakításával egyidejűleg a szociális és gyermekvédelem felügyelete is megváltozott. Azóta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Fejér Megyei Igazgatóságához tartozunk. Elmondhatom, hogy kiváló szakmai és emberi együttműködést tartunk fenn a felettes szervünkkel.
2060: Hány gyermek lakik és él itt jelenleg?
János: Közel száz gyermek elhelyezéséről gondoskodunk, de ez csak a bentlakók száma. Ők a Batthyány Kastély épületében kialakított 8-12 férőhelyes lakásotthonokban laknak (váltásban 5 nevelő felügyeletével), amelyek kultúrált és összkomfortos körülményeket biztosítanak – a megfelelő magánszféra (félrevonulási lehetőség) biztosítása mellett. Tekintettel arra, hogy nemcsak helyi, hanem járási-megyei viszonylatban is tevékenykedünk, az intézményben működő száz fős általános iskolába sok bejáró diákunk van, sőt részt veszünk a Menekült Tábor idegen ajkú, pl. szír, szomáliai vagy afgán nemzetiségű gyermekeinek oktatásában is. Sokaknak talán furcsán hathat, de tanévkezdéskor nálunk felhangzik például az afgán himnusz is. Az is igaz, hogy a bentlakó gyermekeink közel 50 %-a kijár külső oktatási intézményekbe tanulni. Egyszóval rendkívűl komplex, nagy odafigyelést és szervezést igénylő feladat a miénk.
2060: Melyek a legjellemzőbb gyermeksorsok?
János: Már említettem a menekülttábor lakóit, de Magyarországról sok árva vagy félárva, börtönben lévő, hajléktalan, alkoholista, pszichiátriai beteg vagy súlyos életvezetési nehézségekkel küzdő szülőktől származó gyermek kerül hozzánk. Őket szüleik különböző okok miatt nem tudják, nem képesek nevelni. A rosszul működő család miatt a legtöbb ide kerülő gyermek sok-sok gyógypedagógiai, pszichiátriai és speciális nevelési segítségre szorul. A Nők Lapja 2014. október 21-i számában terjedelmes cikk jelent meg „Maugliként élt a fák között – Az erdő fia” címmel arról a fiúról, aki hajléktalan szüleivel a budai hegyekben, erdőben, kunyhóban és vermekben élt, s 14 éves koráig egy napot sem járt iskolába. Őt is sikerült megmenteni. A gyermekek jelentős részének van valamilyen – sérült – kapcsolata a szüleivel, de gyakran előfordul, hogy mi szállítjuk a vidéki fegyintézetbe a gyermeket a szülők látogatására, kapcsolattartásra.
2060: A lakhatáson és étkeztetésen kívűl milyen segítséget tudtok adni a gyermekeknek?
János: Mint említettem, nemcsak gyermekvédelmi, hanem oktatási intézmény is vagyunk teljes pedagógusi, gyógypedagógusi, pszichológusi és orvosi háttérrel. 3 és 24 év között élhetnek itt a gyermekek, s a megfelelő támogatással igyekszünk szocializálni őket. Elfogadás, megértés, nagyon sok türelem és szeretet kell.
2060: Mit nevezel sikernek vagy pozitív végkifejletnek egy gyermek esetében? Folytatáshoz és fotógalériához kattints!
János: Az 1997-es – EU-konform – Gyermekvédelmi Törvény értelmében évente felül kell vizsgálni minden itt élő gyermek sorsát, helyzetét. Nagy sikernek tartom, ha valaki visszakerülhet a szüleihez családi környezetbe, de sajnos erre ritkán kerül sor. Mérföldkőnek tekintjük, ha valaki leérettségizik, diplomát szerez, sikeresen sportol (van például atlétikában világranglistán szereplő síkfutónk!) vagy egyházi iskolába tudjuk iratni, de sikernek kell azt is elkönyvelnünk, ha egy gyermek szobatisztává válik, meggyógyítjuk, írni tud, lelki támogatást és motivációt tudunk adni az életéhez, a tanuláshoz. Szeretnénk, ha becsületes, tisztességes családot és nemzetet szerető felnőttekké válnának.
2060: Mi ma az itteni gyermekekkel kapcsolatos legnagyobb probléma?
János: Egyértelműen a család, a jól működő család hiánya. A család hiánya determinálja az alulszocializált, aluliskolázott, alulmotivált helyzetet. Azért azt is megemlíteném, hogy jelenleg mintegy 30-40 bicskei illetve járásbeli gyermek él távol a várostól (80-100 km-re) más gyermekvédelmi intézményekben, ami nem szerencsés, s egyben megoldandó probléma is, csakúgy mint a hozzánk közel eső (Herceghalom, Zsámbék, stb.) pest megyei területekről érkező gyermekek befogadása is. Fejér megye északi régiójában nincs kiépített nevelőszülői rendszer, pedig lenne rá szülői kapacitás, igény. Intézményünk szívesen működtetne nevelőszülői hálózatot és akár hetes otthoni rendszert, esetleg krízisotthont vagy anyaotthont.
2060: Mekkora stábbal dolgozol?
János: Bicske egyik legnagyobb munkáltatójaként közel 100 alkalmazottunk van, s ebben benne vannak a már említett szakmai munkatársaimon kívűl a műszaki, technikai és irodai személyzet tagjai is. Ők jellemzően bicskei vagy környékbeli munkavállalók, akik elfogadták azt a szellemiséget, hogy a gyermekvédelem bizony nem 8 órás munka, hanem non-stop, az év minden napján 24 órában végzendő tevékenység. Iskolánkban 16 munkatárs dolgozik.
2060: Mi mindennel kell még intézményi szinten megküzdeni?
János: Rendkívűl kifeszített a költségvetésünk, a likviditásunk nem egyszer a határon mozog, sokszor okoz gondot a közműszámlák időben történő kifizetése. Szerencsére a felújítások és fejlesztések nem a napi büdzsét terhelik, folyamatosan pályázunk, így tudtuk a kastély épületét (legutóbb a tetőzetét) is felújítani és EU-forrásból szeretnénk egy modern XXI. századi fejlesztő iskolává alakítani tanintézményünket is. Drogérintett fiataljaink is adnak napi kihívásokat.
2060: Pihentetőnek egy kis kitérő. Évekig önkormányzati képviselő is voltál a napi munka mellett.
János: 2002-2006 között a bicskeiek bizalmat szavaztak nekem, képviselőként illetve a szociális és egészségügyi bizottság vezetőjeként a bicskeiek szolgálatát tartottam szem előtt. Ezidőtájt napi 16-18 órában dolgoztam. Szerepet vállaltam a Bicskei Egészségügyi Központ visszaszerzésében, valamint számos szociális területet érintő eredmény elérésében. Újbóli választáson listáról jutottam be a testületbe, a helyemet átengedtem kollégámnak. Több igaztalan támadás is ért ezidőtájt bennünket, de ez már csak a politika velejárója, harag sosem volt bennem.
2060: Egy támogatott intézmény vezetőjeként a bicskei közélet egyik legnagyobb patrónusa is vagy egyben. Gondolom sokan megtalálnak segítségért.
János: Erre esküdtem fel, s ennek szenteltem az életem. Aki szeretne segíteni, mindig megtalál, aki segítséget kér, az is bármikor fordulhat hozzám. Rengeteg intézmény, egyesület, civil szervezet vagy közösség fordult már hozzánk. A Kertbarátok Körét, a Nyugdíjas Klubot vagy a Bicske Barátok Egyesületét említhetem többek között. Ilyenkor mindig segítünk a rendezvények lebonyolításában. Számos nagy cég tartott már nálunk csapatépítő tréningeket, összejöveteleket. Jelenleg is helyszínt adunk az I. Világháborúval kapcsolatos kiállításnak, dísztermünkben koncerteket rendezünk, s műemlékvédelem alatt álló épületünkön kívűl a természetvédelmi területként nyilvántartott parkunkban is számtalan szabadtéri rendezvény zajlott már. Gyakran látunk nyugdíjasokat sétálni, kismamákat babakocsit tolni az arborétumban, nagyon boldog vagyok ilyenkor. Mindemelett évi 10-15 ezer turistát, látogatót fogadunk, de hangsúlyozom: örömmel tesszük. Ingyenesen adunk helyet a város asztalitenisz szakosztályának, sportoló csoportoknak, s jutányos áron bérbe vehetőek színpadjaink, bútoraink és sportcsarnokunk.
2060: Hogyan ünneplitek a 85 éves évfordulót?
János: Az idei évben 85 jeles kulturális, közösségi, gyermekeket, intézményt érintő esemény megtartását tűztük ki célul. Emellett karácsony előtt 85 rászoruló helyi lakost szeretnénk vendégül látni meleg ebéddel – átadva valamit abból az érzésből, amit a gyermekek számára nyújtunk. Sajnos korábbi önkormányzati tevékenységből tudom, hogy bőven van rászoruló városunkban. Falinaptár, zászló, képeslap, képes kiadvány, stb. is szerepel a listán.
2060: Említetted, hogy feszített a költségvetés. Ez azt jelenti, hogy Ti is fogadtok el adományokat?
János: Természetesen bármilyen adomány jól jön mindig. Száz éhes száj mindig enni kér nálunk, ezért a ruhanemű, játékok és édességek mellett szívesen fogadunk tartós élelmiszereket, gyümölcsöt, gyógyszereket az év minden szakában.
2060: Hogy zajlanak majd a karácsonyi előkészületek?
János: Gyermekeink számára a Karácsony az év legnehezebb pillanatai közé tartoznak, minta és család hiányában. Vallásos lelkületű kollégáim segítenek az adventi előkészületekben, adventi koszorúkat helyezünk el a lakásokban, betlehemet a parkban és a városi műsorokban is örömmel lépnek fel gyermekeink. Karácsonykor a szülőkkel (már akik eljönnek) és a nevelőkkel, adományozó segítőinkkel a díszteremben találkozunk ünnepi műsor keretében, majd a lakásokban gyertyagyújtás, ajándékozás. Aki szeretne az éjféli misére kimenni, természetesen mehet. Igen fájdalmas, szomorú, de örömökben, érzelmekben is gazdag a várakozás, a „Születés”.
2060: Végezetül egy banális kérdés: mi a három kívánságod?
János: 1. Minden állami gondoskodásban lévő gyermek szeretetben, jó családban nevelkedhessen. 2. Mindig szeretet és béke honoljon a szívekben, lelkekben. 3. Amíg az előző kettő nem teljesül, a lehető legtöbbet adhassuk a gyermekeknek szeretetből.
Zárszóként köszönöm a 2060.blog érdeklődő megkeresését, sok sikert és kitartást kívánok a működéshez! Szeretettel köszöntöm a blog olvasóit!
Újságunk a közeljövőben nagyszabású jótékonysági akciót kíván indítani a bicskei Gyermekotthon javára, amihez csupán olvasóink aktivitására (kattintásaira) lesz szükség. A részleteket hamarosan közöljük!
Néhány fotó a kastélyról kívűl-belül és az átalakítás alatt álló parkról.
Események és életképek.
A díszterem a vadonatúj karzattal.
Lakásotthon belső felvételek, közte a lépcsőházban elhelyezett mosolygós gyermekarcokkal.
És végül egy lakásotthon bejárata a postaládikával és a bent lakók fotóival.
