Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve a korábbi négy év helyett már öt évre választjuk.
Kik jogosultak részt venni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán? Magyarország Alaptörvénye alapján minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen (ez az úgynevezett aktív választójog). Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is. A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) a magyar állampolgárokat és a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat illeti meg. Nincs választójoga annak, akit a bíróság a választójogból kizárt bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt, vagy kiskorú.
Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.
Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár indulhat-e jelöltként az önkormányzati választáson? Igen, amennyiben regisztrált, és szerepel a központi névjegyzékben.
A magyarországi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgároknak kell-e regisztrálniuk, ha részt akarnak venni (választópolgárként vagy jelöltként) az önkormányzati választáson? A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgároknak nem kell regisztrálniuk, automatikusan felkerülnek a névjegyzékbe.
Szükséges-e az adott településen lakóhellyel rendelkezni a jelöltté váláshoz? Nem, a választópolgár bármely választókerületben választható, nem kell azon a településen laknia, ahol önkormányzati képviselővé, polgármesterré, főpolgármesterré jelölik.
Szükséges-e az adott választókerületben lakóhellyel rendelkezni ahhoz, hogy a választópolgár jelöltet ajánlhasson? Igen, szükséges. Jelöltet csak az a választópolgár ajánlhat, akinek lakcíme a választókerületben van. Kattints a további kérdésekhez!
Mit értünk választókerület alatt az önkormányzati választás alkalmával? Választókerület: a polgármester választása, illetve a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település települési önkormányzati képviselőinek választása tekintetében a teljes település, a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület (egy településen belül több), a megyei közgyűlés tagjai választásának tekintetében a megye, de a megyei jogú városok, ill. a főváros nélkül, a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a főváros.
Mi a szavazókör? A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1500 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza. Minden településen legalább egy szavazókör akadálymentesített.
Mettől meddig gyűjthetik a jelöltek az ajánlásokat? Ajánlást gyűjteni augusztus 25-től szeptember 8-ig lehetett.
Lehetett-e több jelöltet ajánlani? Igen, a korábbi önkormányzati választástól eltérően, de hasonlóan az országgyűlési ill. európai parlamenti választáshoz, egy választópolgár akár több jelöltet, ill. megyei listát is ajánlhatott (de egy jelöltet, ill. megyei listát csak egyszer).
Mely szervezetek lehetnek jelölő szervezetek? A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett pártok, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezetek.
Hogyan választjuk az önkormányzati képviselőket a 10 000-nél több lakosú településeken? A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listák a kapott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot.
Hány képviselői mandátum osztható ki a 10 000-nél több lakosú településeken? Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma: 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum, 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum, 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum. Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
Mennyi ajánlás szükséges az egyéni listás képviselő-jelölt és az egyéni választókerületi jelölt indításához? Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt a korábbi választásokhoz hasonlóan az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1 százaléka jelöltnek ajánlott.
Mikor állíthat egy jelölő szervezet kompenzációs listát? A 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított.
Hogyan választjuk a megyei közgyűlés tagjait? A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet.
Mikor állíthat egy jelölő szervezet megyei listát? Az a jelölő szervezet állíthat megyei listát, amely a megyében élő választópolgárok (ide nem értve a megyei jogú város választópolgárait) 0,5 százalékának ajánlását összegyűjtötte.
Hány tagúak a megyei közgyűlések? A megyei közgyűlés tagjainak száma 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő, 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő.
Van-e bejutási küszöb a megyei listák esetében? Igen, a parlamenti választáshoz hasonlóan a bejutási küszöb az egyedül induló jelölőszervetek esetében 5%, két jelölőszervezet közös indulása esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös indulása esetén 15%.
Hogyan választjuk a polgármestert? A polgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
A polgármester-jelöltséghez mennyi ajánlás kell? Polgármesterjelölt az, akit a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár, a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.
Hány szavazólapot kapunk az önkormányzati választáson? Nem megyei jogú város településeken: három szavazólapot (települési önkormányzat, polgármester, megyei önkormányzat választása).
Egy szavazólapon érvényesen hány szavazatot lehet leadni? A szavazólapon érvényesen csak egy szavazatot lehet leadni. Szavazni két, egymást metsző vonallal lehet (pl. X vagy +).
Mikor vannak nyitva a szavazóhelyiségek? Szavazni a szavazás napján (október 12-én) 6 órától 19 óráig lehet.
Milyen feltételekkel tudok szavazni? A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját. A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt aláírással igazolja.
Fogyatékossággal élek. Milyen segítséget kaphatok? A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében: Braille-írással készült értesítő megküldése, könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése, Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során, akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása. A választás kitűzése után kérhet mozgóurnát. A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.
Ki igényelhet mozgóurnát, és hogyan? Azok a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok, akik: mozgásukban egészségi állapotuk (illetve fogyatékosságuk) miatt, vagy fogvatartásuk miatt akadályozottak. Aki a mozgóurnát más indokkal (pl. kényelmi szempontok miatt) kéri, annak a kérését a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja. Mozgóurnát október 10. 16 óráig a helyi választási irodától, a szavazás napján (október 12. 15 óráig) pedig attól a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni, ahol a választópolgár a névjegyzékben szerepel. Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával! Mozgóurnát személyesen (a polgármesteri hivatalokban működő választási irodákban), levélben, online lehet igényelni. A mozgóurnát csak olyan címre lehet kérni, amely ugyanazon szavazókörben található, ahol a választópolgár lakik.
Érvényes-e a szavazat, ha nincs borítékban? Igen.
Lehet-e levélben vagy meghatalmazással szavazni? Nem. Szavazni kizárólag személyesen lehet.
Ha a szavazás napján nem a lakóhelyemen tartózkodom, hogyan tudok szavazni? Az önkormányzati választáson mindenki csak a saját lakóhelye szerinti szavazókörben szavazhat. Aki azonban a lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel (korábbi nevén ideiglenes lakcím) is rendelkezik, választhat, hogy melyik település önkormányzatának megválasztásában szeretne részt venni. Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén akar szavazni, akkor kérheti átjelentkezését a lakcíme szerinti választási irodától. Átjelentkezni október 10. 16 óráig kizárólag a választás kitűzését megelőzően legalább harminc nappal (vagyis június 23-ig) létesített tartózkodási helyre lehet azzal a feltétellel, hogy a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.
Lehet-e külképviseleten (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) szavazni? Az önkormányzati választás alkalmával a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a külképviseleten való szavazást.
Mikor kezdődik a kampány? Van kampánycsend? A hivatalos kampány augusztus 23-án kezdődik és a szavazás napján (október 12.) 19 óráig tart. Kampánycsend az országgyűlési és az európai parlamenti választáshoz hasonlóan nem lesz.
Milyen választási bizottságok működnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán? Az önkormányzati választáson az alábbi választási bizottságok működnek: szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Nemzeti Választási Bizottság.
A választási bizottságok megbízott (delegált) tagjainak az adott településen vagy választókerületben kell-e lakniuk? A választási bizottságok jelölő szervezetek által delegált tagjainak nem kell az adott település vagy választókerület lakosainak lenniük.
Kapnak állami támogatást az önkormányzati választáson induló jelöltek? Nem, az önkormányzati képviselők választása során a jelöltek, jelölő szervezetek nem részesülnek kampánycélú költségvetési támogatásban.
