Többrészes riportsorozatunkban tradícionális bicskei bortermelőket keresünk fel, elsőként Juhász Tiborral beszélgettünk, aki közel másfél évtizede vezeti az I-es dűlőben található családi présházat és borászatot.
2060: Pozicionálj bennünket kérlek, létezik hagyományos értelemben vett bicskei borkultúra és egyáltalán minőségi bicskei bor?
Juhász: Persze, hogy létezik. Félvállról a szőlészetet-borászatot nem lehet venni, bárhol is vagy. Egyfajta együttérzést, életformát kíván meg ez a szakma. Ez az alap. A bicskei szőlők az Etyek-budai Borvidéken találhatóak, félúton az etyeki és budai rész között. Ez a legfiatalabb borvidék az országban, 1992 óta az. Az etyeki és bicskei termőterületek régóta hagyományos forrásai a méltán világhírű Törley Pezsgőpincészetnek, külön kiemelném a borvidék történetében Báthory Tibor munkásságát, aki bevezette a köztudatba az Etyeki Chardonnay-t. Bicskei borászok évszázadok óta éltek és dolgoztak, a Galagonyás már régebben lakott volt, mint a mai város, és már Csokonai is sokat kalandozott a máléhegyi pincékben. Lehet,hogy némelyik költeményét is a bicskei bor ihlette. Borkultúra van Bicskén, de a korábbi politikai rendszer nem támogatta a családi és magán bortermelést, főleg nem a piacra való értékesítést. Az ezredforduló tájékán indultak el a jelentősebb magán pincészetek (magam is ekkor kapcsolódtam be a borászatba), de emellett sokan hétvégi életformaként, hobbiból is jó minőségű bort képesek készíteni. Sok család kiegészítő jövedelme volt a Táborállási Zala Gyöngye, aminek a termését Etyeken mindig átvették és ki is fizették.
2060: Mitől híresebb az etyeki bor, mint a bicskei? Adottságokra vagy más okokra vezethető vissza?
Juhász: Egy átlagos borvidék általában 20-30 településből áll, de legtöbb esetben a borvidék székhelyéről nevezik el a borokat. Használhatnám az Etyeki nevet is, de borkészítési filozófiámat Etyek-Budai megjelölés jobban lefedi. Etyeki stílus a fehér, Budai meg a vörös. Régen a Budai hegyeken rengeteg szőlő volt, főként vörös, ám sajnos ma már lakóparkok találhatóak a helyükön. Kóstolásnál, visszatérő, folyóbort vásároló vendégeknél ennek nincs akkora jelentősége, azonban palackos bor eladásánál már számít. Véleményem szerint egy jó évjáratban, válogatott szőlőből lehetséges és tervezek is Bicskei név alatt is kiváló bort palackozni.
2060: Ki a legjobb bicskei borász?
Juhász: Kódexünk tiltja egymás borának nyílt minősítését, a kérdés eldöntését a fogyasztóra bízzuk. A termelők közül kiemelném Pekk Imre, Milcsák Zoltán, Bőcs Éva, Ábel János, Lukács Róbert, Léber Attila (Menyus), Kerekes Mihály és Kontra Imre borait, de sok más kertbarát és szőlősgazda is alkot jó minőséget. Régen rengeteg család foglalkozott Bicskén borászattal, manapság talán 30-an termelnek eladásra.
2060: Melyik bort tartod minden idők legjobb bicskei borának? Folytatáshoz és képgalériához kattints!
Juhász: Még a kezdetekben kóstoltam Pekk Imre 2000-es Olaszrizlingjét, annak még ma is érzem a zamatát. Saját boraim közül talán az első borom. Ezredforduló tájékán megvásároltuk a mai présházunkat, a hozzá tartozó szőlő vegyes, 10-20 fajtából álló szőlőskert volt, főleg csemege fajták,de még Sauvignon Blanc is volt benne! Még apám jó barátja Schilling Jani bácsi ültette. Egyben szedtük az egészet, ritka ízletes, zamatos bor készült belőle, csak sajnos nem írtam fel a hozzávalókat....
2060: Megérjük, hogy a nagyáruházak polcain kapható legyen bicskei bor?
Juhász: Egész egyszerűen nem kényszerülünk rá, hogy beszálljunk a szupermarketek kemény versenyébe. A városban kaphatóak a boraink a Korona Pizzafaló Étteremben, a Homály Sörbárban, a Báder Fogadóban és a Retro Grill-ben valamint itt helyben az 1-es út mentén, az ún. I-es dűlőben található pincészetünkben. Sok a visszatérő vásárlónk, a nagy többség helybe jön és el is fogynak a palackok így is.
2060: Hogyan lettél borász?
Juhász: Nálunk nagyszülői ágon nagy hagyománya volt mindig is a szőlészetnek-borászatnak. Gyerekként nagyapám táborállási présházában a játszadozás mellett fokozatosan tanultam bele a munkálatokba, sajátítottam el a borászat alapjait. Hordót mostam, permetlevet hordtam és meggyújthattam a kénszálat a hordóban. A borászat előtt családi húsipari vállalkozást működtettünk, amely elérte fejlődési lehetőségeinek határait, s pár éve már nyugdíjas édesapám értékesítette a céget, így ma már mind ketten a szőlőben dolgozunk. A gyerekkori kötődésen túl imádom a természetet, mindig is lenyűgözött a bicskei Máléhegy, a Ginzai Erdő és a Galagonyás, Sajgó vidéke. Vendéglátó sulit végeztem, tanultam élelmiszerkémiát, s Budafokon technikusi iskolát is végeztem a tradicionális környezetben, rengeteg tapasztalatot átvéve. Gyakorlatilag 5 éve önellátó családi pincészetünk, számos fejlesztést, felújítást véghez tudtunk vinni.
2060: Mekkora területen és milyen szőlőfajtákat termesztel?
Juhász: 16 hektáron gazdálkodunk most és Táborálláson tervezzük további 2-3 hektár betelepítését. Legjellemzőbb fajtáink az Irsai Olivér, Juhfark, a Chardonnay, Szürkebarát, Cabernet Sauvignon, Blauburger és a szerintem a bicskei termőhelyet legjobban szerető Sauvignon Blanc. Mint a helyszíni fotókon látható, mi már az acéltartályos, reduktív technológiát alkalmazzuk, amely révén savasabb, pezsgőbb bor készül. Ez a módszer jobban kiemeli a szőlő fajtajellegét, a bor gyümölcsösségét.
2060: Mekkora az éves bortermelésetek és mindezt hány emberrel végzitek?
Juhász: Ez egy igazi „One Man Show”, azaz a munka java részét egyedül végzem, ha kell felülök a traktorra, füvet nyírok, permetezek, zöldet tisztítok. Természetesen időnként igénybe veszünk idénymunkásokat, különösen a szüret idején, amikor napi 70-80 mázsa szőlő érkezik be a présházunkba. Egy hektáron átlagosan 5 ezer tőkénk van, 100-150 mázsa hektáronkénti terméssel számolva éves szinten eléri a termelésünk a 70-80 ezer litert,és még jut szőlő eladásra is.
2060: Milyen jelentősebb díjakat kaptak már a boraid?
Juhász: A legbüszkébb egy még iskolás éveimben kapott I. díjra vagyok, amit Budafokon francia és német borászokkal vetélkedve kaptam 2004-es Savignon Blanc-omért. Ez számomra a legkedvesebb, de emellett számos érmet kaptak már boraink a helyi és regionális borversenyeken.
2060: Van összetartás a bicskei borászok között?
Juhász: Pekk Imrével rendszeresen tartom a kapcsolatot, a régi öregek nehezen fogadtak el pályám kezdetén, de ma már gyakran megállítanak,kérdeznek. Szívesen mondok véleményt, kóstolok, konzultálok, ha bárki hozzám fordul.
2060: Milyen érzékelhető nehézségekkel küzd az ágazat?
Juhász: Borvidéki szinten jó a helyzet, ebben sokat segít Budapest közelsége. Akarat kérdése a felmerülő nehézségek leküzdése, minden megoldható összefogással, kormányzati szinten megfelelőnek tartom a támogatottságot, pályázati lehetőségeink vannak és igen megkönnyítették az adminisztrációt az internet segítségével. Országos szinten csökkenő trendet tapasztalok, még a befutott borászatoknak is nehéz újat mutatni. Kevesebb a telepítés, s előbb-utóbb szőlő- és borhiányra számítok.
2060: Meg lehet élni a bortermelésből?
Juhász: Igen, körültekintő gazdálkodás mellett még fejlesztésekre is futja. 10-15 hektár családi vállalkozásban gond nélkül művelhető. Ha valaki vendéglátózásban vagy kifejezetten borturizmusban gondolkodik, ahhoz nem kell ekkora terület. Sokat számít a saját vevőkör, az elégedett vásárlók tovább ajánlása. Az én dolgom csak a jó bor elkészítése,a nehezét, az értékesítést apám végzi, igen hatékonyan.
2060: Milyen céljaid vannak borászként?
Juhász: Elértük az optimális üzemi méretet, nagyívű fejlesztésekben már nem gondolkodunk, modernebbé tenni, csinosítani azonban szeretnénk a környezetünket. Minőségünket szinten tartjuk, mert első a fogyasztói elégedettség.
2060: Milyen szolgáltatásokat nyújtasz a bor értékesítésen kívűl?
Juhász: Kapacitásaink határa miatt nem tudunk rendezvényeket vállalni, kizárólag a bejövő vásárlókra számítunk, őket viszont szeretettel várjuk.
2060: Hol kaphatóak a boraid?
Juhász: Itt helyben, azaz a Galagonyás I-es dűlőjében, az 1-es úttól mindössze 50 méterre, hétköznap 8.00-17.00 óra, hétvégén 9.00-12.00 óra között várjuk kedves vásárlóinkat palackozott és kimért kínálatunkkal egyaránt.
Íme a 2013-as remekművek és a pincészet fotói:
