A nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napja November 25. napját az ENSZ közgyűlése 1999. december 17-én a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává nyilvánította. (1981-ben ezen a napon ölték meg a Dominikai Köztársaság emberi jogi aktivistáit, a Mirabal nővéreket.) Annak érdekében, hogy a rendőrség részéről is felhívjuk a figyelmet a nők elleni erőszak elleni küzdelem fontosságára, november havi - a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya közreműködésével összeállított - bűnmegelőzési hírlevelünket a tavalyi évhez hasonlóan 2019-ben is ennek a témának szenteljük. Folytatáshoz kattints!

A családon belüli erőszakos cselekményekről elmondható, hogy sajnos a mai napig jelentős látencia jellemzi őket. Bár a jelenségnek számos intő jele van és a bántalmazott is sokszor próbál segítséget kérni a helyzetéből történő kilábaláshoz, a felkeresett barátok, ismerősök vagy nem rendelkeznek megfelelő információkkal ahhoz, hogy felismerjék a családon belüli erőszakot vagy kényelmesebbnek tűnik számukra passzivitást mutatni és nem beavatkozni a család „magánügyeibe”. Tekintettel arra, hogy álláspontunk szerint a családon belüli erőszak nemhogy nem magánügy, hanem az egész társadalmat érintő problematika, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül sorolunk fel olyan figyelmeztető jeleket, melyek családon belüli erőszakra utalhatnak.

A bántalmazott magatartásában megfigyelhető intő jelek

 Sebesülései, sérülései vannak, esetleg azok a gyógyulás különböző stádiumaiban vannak vagy láthatóan orvosi ellátás nélkül gyógyultak.

 Sérüléseire életszerűtlen, „átlátszó” magyarázatokat ad: „Leestem a lépcsőről”, „Megcsúsztam a kádban”, „Nekimentem az ajótfélfának”.

 Az időjárási viszonyoknak nem megfelelően bő, hosszú ujjú és hosszú szárú ruhákat, napszemüveget, magas nyakú garbót visel.

 Az esetleges sérüléseit bagatellizálja („Nem is fáj annyira”, „Ez egy semmiség”), a sérelmére elkövetett erőszakot „baleset”-ként aposztrofálja.

 Túlterheltnek, kimerültnek, rendezetlennek látszik, szétszórt, elfelejt/elhalaszt megbeszéléseket.

 Ingerlékeny, türelmetlen, fáradt.

 Szorongó, zavarban van attól, hogy beszélnie kell az erőszakról, inkább kerülné a témát.

 Minden segítségnyújtást elutasít, határozottan állítja, hogy az ő problémáján senki nem tud segíteni, ezzel tulajdonképpen magának bizonygatja, hogy a saját helyzetén sem képes változtatni.

 Retteg attól, hogy a segítségkérésnek következményei lesznek, ezzel egyidejűleg nem ismeri fel, hogy a dolgok maguktól sem változnak meg.

 Saját maga is elhiszi, hogy a bántalmazó viselkedése minden következmény nélküli.

 Minden cselekedetét a bántalmazó szemszögéből ítéli meg, nem képes arra, hogy a saját érdekei mentén gondolkodjon.

 Minden cselekedetét úgy tervezi meg, hogy azzal a bántalmazó kedvében járjon.

 Mindennapi élete meglehetősen izolált, csak kevés rokonnal vagy baráttal tartja a kapcsolatot vagy egyáltalán nem találkozik velük.

 Alkoholt, kábítószert fogyaszt, esetleg gyógyszereket szed.

 Öngyilkossági gondolatai, kísérletei vannak.

 Az állapotos nő a terhesség későbbi szakaszában jelentkeznek a terhesgondozáson, mint az általában szokásos, esetleg sérülései vannak.

 Megváltozik a viselkedése, ha partnere vagy más családtagja jelen van (a partner válaszol helyette, állandó szemkontaktus a partnerrel, a partner „alá rendelődik”).

A bántalmazó magatartásában megfigyelhető intő jelek

 Szélsőségesen és alaptalanul féltékeny, a partnerével kisajátítóan viselkedik.

 Korán elköteleződik.

 Irreális követelményeket támaszt a partnerével szemben.

 Saját problémáiért másokat okol, cselekedeteiért nem vállalja a felelősséget.

 Partnere izolálása az élet minden területén: elszigetelés a munkától, hobbitól, barátoktól, családtagoktól.

 Partnere ellenőrzése és irányítása az élet minden területén: szabadidő, pénz, öltözködés, evés-ivást, stb.

 Partner lekicsinylése, megalázása, kigúnyolása, az ellenkező nem gyűlöletére utaló kifejezések használata.

 A másik nem megalázását, a nők elleni erőszakot viccesnek tartja.

 Hisz abban, hogy bántalmazó viselkedése következmény nélkül marad.

 Rendkívül lobbanékony, sokszor túlérzékeny.

 A düh és az agresszió számára a kommunikáció egy elfogadott eszköze.

 Nemritkán az alkoholhoz, kábítószerhez menekül a stresszhelyzetekből.

 Durván bánik a gyermekekkel, állatokkal.

 Előfordulhat, hogy gyermekkorában bántalmazták, vagy gyermekként tanúja volt szülei bántalmazó kapcsolatának.

 Korábbi kapcsolatában is bántalmazó volt.

 Határozott elképzelése van a férfi-női szerepekről, melynek értelmében a nő nem dolgozik a háztartáson kívül, kizárólag gyermeknevelésre, háztartásvezetésre és szexre alkalmas.

 Kierőszakolja vagy megtagadja a szexuális együttlétet.

 Viselkedése kétarcú: kizárólag a partner jelenlétében bántalmazó, mások jelenlétében (már-már túlzottan) kedves, gondoskodó. (Előfordulhat, hogy csak társaságban bántalmazó.)

 Rendszeresen fenyegetőzik erőszakkal.

 Tagadja vagy bagatellizálja a bántalmazást.

 A bántalmazott valós vagy vélt magatartását jelölik meg a bántalmazás kiváltójaként, ezáltal feljogosítva érzik magukat az erőszakra.

Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, kérem, forduljon bizalommal a rendőrség áldozatvédelmi referenseihez, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal járási hivatalainak keretei között működő áldozatsegítő szolgálatokhoz, vagy hívja az éjjel-nappal ingyenesen elérhető Áldozatsegítő Vonalat (06-80-225-225)!