Közeli úticélt néztünk ki szombaton délelőtt Pannónia Szívében egy kis tekerésre, kihasználva a járványügyi előírások adta sportolási lehetőségeket. A Bicskéhez közeli Etyeket céloztuk meg oly módon, hogy a túra első felét kicsit küzdősnek, sportosnak szántuk, a pihenő utáni második részt pedig kényelmesebbnek. Fontos volt, hogy körutat tegyünk meg, ne kelljen ugyanazt az utat kétszer megtenni. Teljesítményünk méréséhez ezúttal is a jól bevált "Runkeeper" mobil applikációt használtuk. Nem szaporítva a szót, beszéljenek a képek. Folytatáshoz kattints!
Túránk kiinduló pontja Bicske Újtelep városrészén, az Árpád utcában található óvoda épülete.
Igazodva az előírásokhoz, számítva arra, hogy esetleg be kell térnünk útközben zárt térbe, elmaradhatatlan kellékünk a maszk.
Enyhén lejtős úton melegítünk be az Árpád utcán kifelé haladva.
Töredezett aszfalton haladunk a vasúti töltés mentén a természetbe.
Utunk átvezet a Szent László patak felett is (a patakhoz később még visszatérünk).
Kilométeres tekerés után murvázott földúton haladunk, amely egyelőre jó minőségűnek tűnik.
Árnyékot nyújtó fák között haladunk Etyek felé.
Még egy utolsó visszatekintés lakhelyünkre, a kép közepén a távolban feltűnik a katolikus templom tornya is.
Az elágazásnál balra kell tartani,a jobb oldali út a 4-es számú tóhoz vezet, amely egyébként halastóként működik.
Távoli pillantás a 4-esre, amelyet kikerülve, mellette folyik el a Szent László patak.
Tetszetősek a szépen megművelt szántóföldek, amelyek igencsak szomjazzák a további esőt.
Kicsit durvább talajon folytatjuk utunkat.
És eljön az a pont, ahol a köves talaj vagy a mélyebbre sikerült murvázás miatt bizony - elsősorban a gumiabroncsaink kímélése, illetve erőnk beosztása miatt - nem szégyelljük pár száz métert tolni a bicajt.
Gyorsan túllendülve első holtpontunkon szemünk elé tárul az Etyeki Kőbánya. Gond nélkül lehetséges az áthaladás a területen és az őrkutyák is meg vannak kötve.
Filmbe illő látványt nyújt a kitermelés helyszíne és a sziklafalakba vájt úthálózat.
Lényegesen könnyebb, lejtős útszakasz a jutalmunk, mindössze arra kell ügyelnünk, hogy a nagyobb tempó mellett stabilan tartsuk a kormányt.
Újabb elágazás, mi jobbra tartunk. A balra kanyarodó utat a kőzúzalékot szállító billencsek használják az etyeki út gyors megközelítésére és a lakott területek elkerülésére.
Egy gazdaság mellett is elhaladunk, békésen legelő ló néz vissza.
Etyek-Botpusztára érünk be kisvártatva, itt már lejtős aszfaltúton haladunk, felgyorsulva csak arra kell vigyáznunk, hogy a végén egy méretes fekvőrendőr zárja az útszakaszt.
Herceghalomot Etyekkel köti össze a Boti út (lakott területen kívül 8108-as út), a település egyik főutcája. Itt már komoly kerékpáros turistaforgalommal találkozunk. Mindenki kihasználja a remek időt.
Jobbra kanyarodva, a Boti úton közelítjük meg a borturizmus egyik hazai fellegvárát.
Komoly emelkedőn küzdjük fel magunkat.
Közben jut időnk gyönyörködni a festői látképben, háttérben az Etyeki Horgásztóval.
Beérünk Etyekre, amely éppen Fejér megyéhez tartozik, a közelben lévő Biatorbágy már Pest megye és mint tudjuk, ott most mások az "életkilátások".
Jobbra lekanyarodva közelítünk az Újhegyi Pincékhez.
Egy közel 300 méteres emelkedős utat kell még leküzdenünk.
Aztán hirtelen elénk tárul hosszabb pihenőnk helyszíne, a Gasztrosétány, azaz az Újhegyi Pincesor.
Az évszaknak megfelelően - és annak, hogy nincs rendezvény a helyszínen - gyér a gyalogosforgalom az apró kockaköves sétányon.
95 éves pince bejárata.
Van aki még nem nyitott ki...
...van aki viszont már várja a vendégeket finom nedűkkel és harapnivalókkal.
Választásunk a Debreczeni Pince árnyas kiülőjére esik.
A Debreczeni Pince épülete.
Komoly borkínálat fogad a szabadban elhelyezett pultnál.
A fehér borok közül a klasszikus Etyeki Chardonnay-t és Savignon Blanc-t választjuk.
A rozék közül pedig a pince érdekeltségébe tartozó Ferenczi Szőlőbirtok által készített Szekszárdit kóstoljuk.
Idilli hangulat az árnyékot adó fák alatt egy szép borral.
Tökéletes harmónia, háttérben a szőlőültetvényekkel.
Nemsokára folytatjuk utunkat és itt már népesebb biciklis csoportokkal is találkozunk.
Egy utolsó pillantás a gyönyörű szőlőtőkékre.
Bicskének vesszük az irányt, a Boti útra egy meredek, 20 %-os lejtőn érünk ki. Bizony nem árt az odafigyelés, az intenzív fékezés és alacsony tempó, mert felgyorsulva könnyen ki lehet zúgni az autóútra.
A faluból kiérve jobbra lekanyarodva közelíthető meg az Etyeki Kutyamenhely. A számunkra tiltott bevásárlási idősáv miatt nem tudtunk Etyeken tápot venni a gazdátlan kutyusoknak, messzebbről nem akartuk cipelni a kerékpáron, így úgy döntöttünk, hogy a közeljövőben pótoljuk mindezt gépkocsival. A plakáton lévő telefonon Ti is bármikor be tudtok jelentkezni egy kis adománnyal, amit mindenkor szívesen fogadnak a helyet működtető önkéntesek.
Következő útszakaszunk már az Etyek-Tarján kerékpárút része. A teljes útvonal átadásakor sokan vitatkoztak arról, hogy egy meglévő autóút hogyan lett kerékpárútnak kinevezve, de az az igazság, hogy kis autóforgalom mellett, igen jól lehet haladni és teljesen felesleges beruházás lett volna az úttal párhuzamosan építeni egy újat a kétkerekűeknek.
Közelítünk az 1-es főút felé, alulról keresztezzük a Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonalat.
Balra kanyarodunk az 1-es főúttal párhuzamos 8101-es számú útra, amely kiválóan alkalmas kis forgalma miatt kerékpározásra.
Furcsa, hogy helyenként a két autóút mindössze pár méterre halad el egymás mellett. Ez főként éjszakai vezetésnél lehet kissé zavaró. A háttérben Háromrózsa településrész árusainak portékája.
Egy kukkantás az út mellett lévő adótorony környékére, ahonnan a tavalyi "Te Szedd" mozgalom keretében az önkéntesek irdatlan mennyiségű illegális hulladékot szedtek össze és szállítottak el. A jó hír, hogy a természet újra birtokba vette a területet, szemetet bepillantva nem látunk és reméljük, hogy ez beljebb is így van.
Kicsit döcögős további utunk, de motivál bennünket, hogy a távolság háromnegyedéhez közelítünk.
Az első komolyabb, nagy odafigyelést igénylő kereszteződésünk az 1-es útnál. A 60 km/órás korlátozás ellenére sokszor nagy tempóban száguldanak itt az autók, nem tartva az esetleges traffipaxtól sem. Óvatosan kelünk át.
A 8101-es északi oldalán továbbra is az 1-es főúttal párhuzamosan tekerünk Bicske felé. Kicsit bizarr a kölcsönzést hirdető tábla, hiszen, aki ide keveredik, annak már nem nagyon van szüksége biciklibérlésre. KRESZ-táblával van elfojtva a gépkocsi forgalom, így biztonságosnak számít errefelé a biciklizés.
Kedvünket elrontja kissé az első fellelt szemétkupac...
...aztán az 1-es közel futó kerékpárúton...
...sajnos újabbakat is felfedezünk. Összességében a tavalyi akció megtette a hatását, hiszen megszűnt a nagy mennyiségű, intenzív illegális lerakás, de néhány "ökobunkó" azért igyekszik kizökkenteni a természetet és a biciklizőket nyugalmából. 5-6 helyen találtunk kupacot, ami elfogadható eredmény, de a nulla még jobb lenne.
A lejtőssé váló szervizúton feltűnnek az első bicskei szőlőültetvények.
Elválnak útjaink az Etyek-Tarján kerékpárúttól, mert az 1-est újra keresztezve mi Bicskére tekerünk tovább.
A kerékpárút pedig jobbra folytatódik a bicskei dűlők irányában.
Újra Bicskén, korunk figyelmeztető tábláival.
Újra a Szent László patak felett, ráfér az egész mederre teljes hosszában a rehabilitáció, nem kevés forrást rendeltek alá, mint a tábla mutatja.
Az iparterületet elhagyva a Kanizsai útról balra fordulunk a Bogya Károly utcára.
Aki biztos akar lenni a másnapi izomlázban, felteker ezen a hosszú emelkedőn...
...majd balra fordulva Bicske alsó vasútállomás felett átívelő felüljáróra is.
Perceken belül célba érünk, remek időben 23 km-t tekertünk, rendesen átmozgatva izmainkat. A pontos paramétereket a lenti ábrán láthatod.
Bő kétórás tiszta kerékpározási idővel (a pihenőkkel, bámészkodásokkal együtt nagyjából 3 órás volt a programunk) tettük meg az ideálisnak tűnő távot, 11 km/órás kényelmes átlagtempóban, 1.159 kalóriát elégetve (reméljük, hogy az elfogyasztott bor kalóriatartalma nem volt ennél több). Leszámítva a rövid köves-murvás részt (ahol mi toltuk a gépet), jó szívvel ajánljuk családoknak is az útvonalat. Sok szépet láttunk, jó ízeket kóstoltunk és idő hiányában (sok munka mellett) is gyorsan teljesíthető túrát mentünk. Az Etyek-Tarján, Bicske-Mór és egyéb hosszabb útvonalakon tett korábbi túráinkról a keresőbe beütve olvashatsz (a linkelés sajnos a blogszolgáltató ördögéből posztom írásakor éppen nem működik. (a túra fotóinak elkészítéséhez Huawei Mate 20 Pro mobiltelefont használtunk)
