2060: Ha jól sejtem, a felmenőid között nem volt vendéglátós, fiad viszont örökölte a vendéglátózás iránti érdeklődést, meg persze a feladatokat, hiszen 10 éve együtt dolgoztok.
Monos: Ez így van, családunkban én vagyok az első vendéglátós, s bízom benne, hogy a létrehozott értékeket több generáció is tovább fogja vinni.
2060: Hogyan osztjátok meg a napi feladatokat a fiaddal, vagy Te már a háttérbe vonultál?
Monos: Közösen visszük az üzletet Ádám fiammal. Szakirányú végzettsége révén ő minden munkaterületen aktív, ha kell főz, felszolgál vagy kiszállít, míg jómagam inkább a háttérben, a kapcsolatépítésben és -tartásban segítem a vállalkozást.
2060: Mivel foglalkoztál korábban és hogyan váltottál erre a területre?
Monos: Eredeti szakmám repülőgépszerelő, amit 8 évig a megboldogult MALÉV kötelékében gyakoroltam. Ezt követően voltam benzinkutas az ÁFOR-nál majd MOL-nál, többek között a bicskei és budaörsi METRO Áruháznál található MOL-kút induló csapatának is tagja voltam. 1991-től 2000-ig Papinóth István barátommal közösen működtettük a Bicskén ma is prosperáló pékséget, s közben 1995 decemberétől a Pizzafaló Pizzériát, melynek 2000-től lettem a vezetője. Büszkén mondhatom, hogy a „Pizzafaló” márkanév is a mi találmányunk, s ennek nyomán lett számos kifőzde pl. „Főzelékfaló”.
2060: Nem féltél belevágni, hiszen a vendéglátózásban önmagában is van kockázat és ehhez még hozzávehetjük a bicskei piaci sajátosságokból eredő „idegeskedést”?
Monos: A többéves közös munka során éjszakába nyúló tervezgetések, álmodozások előzték meg a Pizzafaló megnyitását, ugyanakkor számunkra kézenfekvő volt a pizzéria megnyitása, hiszen akkoriban országszerte sorban nyíltak a hasonló egységek. Bicskén csak kocsmák és a Báder Fogadó működtek, vásárlóerő is volt bőven, tehát nyoma nem volt üzleti szempontból a manapság tapasztalható ideges hangulatnak.
2060: Mikor érezted elöször, hogy „bejött”, azaz talpon tudtok maradni hosszú távon?
Monos: A pizzéria mellett működő pékségünk megfelelő támogatást és erőt adott az induláshoz. 2000-ben kettéváltunk, István barátom vitte tovább a pékséget, míg én a vendéglátózást folytattam. 2004-2005 körül kimondottan optimista kilátásaink voltak, kedvező volt az üzletmenet, aztán a 2008-as válság mindezt gyorsan romba döntötte.
2060: Nagy a vendéglátós piaci verseny Bicskén?
Monos: Véleményem szerint Bicskén nem a piaci verseny nagy, hanem a kereslet csökkent le jelentősen. A 90-es években „észnélküli költekezés” zajlott, mindennapos volt baráti társaságok, munkahelyi kollégák, családok étterembe járása vagy akár csak kollégák munka utáni sima betérése hozzánk. Ez mostanra teljesen megszűnt, csökkent az esküvők száma, a szezonbeli 6-8 bál helyett jó ha 1-2 megrendezésre kerül nálunk. A legtöbb közösség, civil szervezet igyekszik házon belül, olcsón, sokszor batyus jelleggel megoldani a rendezvényeit. A helyi vendéglátó egységek számát egyébként megfelelőnek tartom, nincs túlkínálat.
2060: Sokáig Bicske egyedüli, de ma is meghatározó pizzériája voltatok, vagytok. Sokat változott a pizzátok tésztája, elkészítési módja a 20 év során?
Monos: Kellett több év az ideális ízvilág megtalálásához, de a tésztareceptünk hosszú ideje változatlan. Ugyan sok múlik az alapanyagul szolgáló liszten is, de azért nem ördöngősség egy jó pizzatészta előállítása. Alapvetően a vastagabb, táplálóbb serpenyős pizzát sütjük, de kérésre természetesen vékony tésztásat is felszolgálunk.
2060: A bicskei belváros arculatának ma már nélkülözhetetlen része a pizzéria mellett működő elegáns Korona Étterem, ami egy nagyszabású beruházás volt. Nehéz döntés volt? Folytatáshoz és fotógalériához kattints!